Ha minden csak a történelem és az ember terméke, akkor minden átpolitizálható és megváltoztatható.
"A konstrukcionizmusnak is vannak fokozatai, mérsékelttől a szélsőségességig. A posztstukturalisták például annyira úgy érzik, hogy az ember megismerőképessége nem terjed túl a saját nyelvén, hogy az általam igazán nem kedvelt Judith Butler még a biológiai nemet is nyelvi leleménynek minősíti, mivel szerinte senki nem bizonyította be az ellenkezőjét. A megjegyzése azért cinikus, mert az ő saját világfelfogása szerint ennek az ellenkezőjét bebizonyítani képtelenség, mert csak a nyelvet ismerjük; a világot pedig nem tudhatjuk, hogy milyen, csak a közvetítő közeget, a nyelvet, ami viszont torzít. [...]
Úgy tűnik, a konstrukcionisták esetében előbb volt a cél, mint a vizsgálódás, magyarán igazolást kerestek az ember és a világ radikális átalakításáról szóló elképzeléseikhez, amit a köznyelv úgy mond: megideologizálták azt. Az pedig, hogy a kultúra, a civilizáció emberi, társadalmi termék, nem éppen egy korszakos meglátás.
Persze, hogy az. És akkor mi van?
A konstrukcionisták a lényegpártiak elleni küzdelmükben arról is elfeledkeznek, hogy saját maguk alatt is vágják a fát. Vagy ha tetszik, aknamunkájuk eredménye az, hogy saját maguk is felrobbannak. Ez a konstrukcionista küzdelem ugyanis nyilvánvalóan azért folyik, hogy saját ellen-etikájuk szerint rendezzék át a világot, mivel szerintük a társadalmi konstrukciónak bizonyuló dolgok, legfőképpen a nemi szerepek, a hagyományok, a nemzetek és a vallások (mármint a kereszténység) pusztán hatalmi manipulációk és az elnyomás leplezésére szolgáltak és annak voltak az eszközei.
Kérdés azonban, ha a morál, tehát a jó és a rossz fogalma is pusztán társadalmi konstrukció, mi több, hatalmi machináció, akkor vajon min alapszik ezen voluntarista forradalom saját morális igénye? Ha nincs megismerhető és következtetésekre okot adó valóság (lásd fenti idézet), akkor mi bizonyítja, hogy a konstruktivisták jobbat fognak összehozni az eddiginél, amikor ők is ugyanúgy a nyelv rabjai, mint bárki más? Nekik honnan van igazolhatóbb hozzáférésük a valósághoz az új rend megalapozásához? Anélkül ugyanis az új rendet is épp ugyanúgy kétségbe lehet vonni."
Szilvay Gergely
Mandiner